Tegnap azt ígértem, utoljára írok az Amazon-sztoriról. Sohase mondd, hogy utoljára. Közbeszólt megint az élet: a vállalat a tegnapi posztban felvázolt boltnyitási modelltől eltérően lépett piacra Brazíliában. Forrásom az originál sajtóközlemény és maga a jövevény, az amazon.com.br.

Szóval az Amazon úgy nyitotta meg ma brazil domén alatt futó áruházát, hogy ott kizárólag (csak, egyedül, csupán, mindössze) e-könyveket árul, sem mosógépet, sem Blu-rayt, sem hajszárítót nem lehet ott venni, csak elektronikus könyvet. Na, ez újdonság, ez unortodox. Az oldalon van egy „Menu Kindle” meg egy kereső, és: ennyi. A keresőben két kategóriát lehet választani: keresés a Kindle Store-ban (Loja Kindle), illetve az összes termékkategóriában, és meglepetésre mindkettő ugyanazokat a találatokat adja, e-könyveket.

A sajtóközlemény szerint ezekből összesen 1,4 milliót kínálnak, de csupán 13 ezer portugál nyelvűt. Ez utóbbiak között van a helyi bestsellerek nagyobb része és 1500 ingyenes kötet. A cég kommünikéje kiemeli, hogy a népszerű brazil írók – mint Coelho, Amado, Martha Medeiros – ismert könyvei mellett korábban vagy digitális formában sosem publikált, exkluzív tételek is elérhetők. A könyvek egyelőre PC-s, okostelefonos, tabletes szoftveren olvashatók – már akinek nincs még e-readere –, az ötödik generációs szimpla Kindle helyi forgalmazása csak később („az elkövetkező hetekben”) indul meg.

A brazil piacra állítólag már régóta be akart lépni az Amazon, nemcsak azért, mert itt folyik az a folyó, amelyiktől a nevét kölcsönözte, hanem azért is, mert bő 190 milliós lélekszámával ez a legnagyobb dél-amerikai piac. Találtam egy idén nyári Reuters-anyagot, amiben már beharangozták ezt a Kindle-only brazil nyitást. A hírügynökségnek nyilatkozó forrás szerint az magyarázza az unortodox terjeszkedést, hogy a hatalmas országban kihívásokkal küzd a közlekedési infrastruktúra – példaként hozzák, hogy egyes helyeken kenuval viszik ki a postát :) –, és bonyolult az adórendszer. Szóval a Kindle-biznisz lenne a tanulópénz, és a tapasztalatok alapján indulnának aztán a mosógépekkel meg a többivel.

A fejleményből annyi a nekünk releváns tanulság, hogy nem csak egy terjeszkedési modell létezik az Amazonnál. Ha netán a brazil recept szerint nyitná az amazon.hu-t a cég, akkor nem is lenne szükség raktárra se Pozsonyban, se máshol, és akkor tényleg betojhatna a még szárnyait is alig bontogató hazai e-book ipar. De azért a magyar piac a körülményeket tekintve inkább hasonlít az olaszra és spanyolra, mint a brazilra.

Akárhogy is van, ha én újságíró lennék, és utána akarnék járni a történetnek, akkor a könyvbiznicben utazó forrásokat mindenképpen megpingelném a magyarországi terjeszkedés pletykája kapcsán. Egyébként a Reuters fenti híréhez is a könyvkiadók súgtak – konkrétumokat, nem sejtéseket.