Nemcsak a kisdoktorik és szakdolgozatok esetében mindennapos a („jóhiszemű”) plagizálás, hanem a sajtóban is. Én ugyan csak az online sajtóról tudok érdemben beszélni, mert jellemzően már csak ilyet olvasok, de ott a forrásmegjelölés nélküli szövegközlés, másolás vagy fordítás majdhogynem teljesen természetes. Hozok egy friss példát az online „élvonalból”, csak hogy illusztráljam, nemcsak blogokon vagy obskúrus informatikai híroldalakon jellemző ez.

„Ennyit kaszált a Gangnam Style előadója” címmel hozta tegnap a Portfolio.hu PSY (egy-két nappal korábban a hazai és nemzetközi sajtóban már elmesélt) sejthetően csinos gyarapodásának hírét. Az összefoglaló azért járta be a világsajtót, mert az AP készítette el és adta ki, és a hírügynökségnek rengeteg tagja és előfizetője van. A két – a nevük alapján koreai, illetve japán – szerző által jegyzett eredeti forráshírben van munka: ők nem csak a YouTube letöltésszámlálójának állását nézték meg, hanem összegyűjtöttek számos adatot az idei megaslágerről és annak előadójáról, és szakértőket is megszólaltattak.

A Portfolio.hu szerző feltüntetése nélkül publikált híre ennek az anyagnak az összefoglalója, esetenként szó szerinti, esetenként a részletekben pontatlan fordítása. Ennek ellenére az oldalon nemhogy nincs feltüntetve a forrás, de látszik a fordítónak az az igyekezete is, hogy eltüntesse az arra utaló nyomokat. Az eredetiben szereplő, a forrást egyértelműsítő és a munkamódszerre utaló mondatból („[From just those sources, PSY and his camp will rake in at least $8.1 million this year,] according to an analysis by The Associated Press of publicly available information and industry estimates”) a magyar változatban ennyi marad: „A hirtelen jött siker persze rengeteg pénz is jelent, így elemzők annak próbáltak utána járni, hogy mekkora összegről is lehet szó.” Öröm az ürömben, hogy a fordító legalább nem próbálta meg saját kutatásként feltüntetni a gyűjtést.

Tegnap azt ígértem, utoljára írok az Amazon-sztoriról. Sohase mondd, hogy utoljára. Közbeszólt megint az élet: a vállalat a tegnapi posztban felvázolt boltnyitási modelltől eltérően lépett piacra Brazíliában. Forrásom az originál sajtóközlemény és maga a jövevény, az amazon.com.br.

Szóval az Amazon úgy nyitotta meg ma brazil domén alatt futó áruházát, hogy ott kizárólag (csak, egyedül, csupán, mindössze) e-könyveket árul, sem mosógépet, sem Blu-rayt, sem hajszárítót nem lehet ott venni, csak elektronikus könyvet. Na, ez újdonság, ez unortodox. Az oldalon van egy „Menu Kindle” meg egy kereső, és: ennyi. A keresőben két kategóriát lehet választani: keresés a Kindle Store-ban (Loja Kindle), illetve az összes termékkategóriában, és meglepetésre mindkettő ugyanazokat a találatokat adja, e-könyveket.

A sajtóközlemény szerint ezekből összesen 1,4 milliót kínálnak, de csupán 13 ezer portugál nyelvűt. Ez utóbbiak között van a helyi bestsellerek nagyobb része és 1500 ingyenes kötet. A cég kommünikéje kiemeli, hogy a népszerű brazil írók – mint Coelho, Amado, Martha Medeiros – ismert könyvei mellett korábban vagy digitális formában sosem publikált, exkluzív tételek is elérhetők. A könyvek egyelőre PC-s, okostelefonos, tabletes szoftveren olvashatók – már akinek nincs még e-readere –, az ötödik generációs szimpla Kindle helyi forgalmazása csak később („az elkövetkező hetekben”) indul meg.

A brazil piacra állítólag már régóta be akart lépni az Amazon, nemcsak azért, mert itt folyik az a folyó, amelyiktől a nevét kölcsönözte, hanem azért is, mert bő 190 milliós lélekszámával ez a legnagyobb dél-amerikai piac. Találtam egy idén nyári Reuters-anyagot, amiben már beharangozták ezt a Kindle-only brazil nyitást. A hírügynökségnek nyilatkozó forrás szerint az magyarázza az unortodox terjeszkedést, hogy a hatalmas országban kihívásokkal küzd a közlekedési infrastruktúra – példaként hozzák, hogy egyes helyeken kenuval viszik ki a postát :) –, és bonyolult az adórendszer. Szóval a Kindle-biznisz lenne a tanulópénz, és a tapasztalatok alapján indulnának aztán a mosógépekkel meg a többivel.

A fejleményből annyi a nekünk releváns tanulság, hogy nem csak egy terjeszkedési modell létezik az Amazonnál. Ha netán a brazil recept szerint nyitná az amazon.hu-t a cég, akkor nem is lenne szükség raktárra se Pozsonyban, se máshol, és akkor tényleg betojhatna a még szárnyait is alig bontogató hazai e-book ipar. De azért a magyar piac a körülményeket tekintve inkább hasonlít az olaszra és spanyolra, mint a brazilra.

Akárhogy is van, ha én újságíró lennék, és utána akarnék járni a történetnek, akkor a könyvbiznicben utazó forrásokat mindenképpen megpingelném a magyarországi terjeszkedés pletykája kapcsán. Egyébként a Reuters fenti híréhez is a könyvkiadók súgtak – konkrétumokat, nem sejtéseket.

Még egy posztot szentelek az amazonos sztorinak, megérdemli. Ha én egy ideális világban újságíró lennék (és nem kéne a hírverseny miatt összecsapnom az anyagot, és nem kellene a netes zsurnalizmus harsányságából kihallatszó szenzációt kreálnom) először feltérképezném egy „jön az Amazon” lehetőség kontextusát. Például azt, hogy a vállalat eddig lokális áruházat a következő piacokon nyitott (időrendben): Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország (és Ausztria), Franciaország, Japán, Kanada, Kína, Olaszország, Spanyolország. Gyorsan belátnám, hogy egyik sem egy súlycsoport velünk vásárlóerőben, méretben.

De mondjuk Lengyelország egy üzletileg reálisabb expanziós cél, és ha meg már odamennek, azzal a lendülettel a környékbeli kisebb piacokat is oda lehet csapni – talán úgy már kijön a matek. Simán lehet, hogy a 2004-es kínai indulást követő sokéves expanziós csend után most jött el az ideje egy nagyobb globális terjeszkedési hullámnak. Más kérdés, hogy bár régióban lehet gondolkodni, de ettől még minden országban ki kell építeni a partnerhálózatot, le kell ülni tárgyalni a kiadókkal, jogvédőkkel, miazmás, minden országban meg kell vívni a harcokat.

Így jó eséllyel arra jutnék, hogy ugyan nem valószínű egy magyarországi antré, ám azért nem is teljesen lehetetlen.

Más posztot terveztem ma reggelre, de a zsurnalizmus közbeszólt. Az Index főoldalon hozza a Napi Gazdaság mai nyomtatott kiadásában megjelent – online csak előfizetés fejében olvasható – hír bő kivonatát. Az eredeti az igazi, úgyhogy nézzük meg az utóbbit.

Ez ugyanarról szól, mint a korábban tárgyalt többi: jönnek Magyarországra a nagyobb nemzetközi online áruházak, köztük a legnagyobb, az Amazon. A cím („Óriások léphetnek be a magyar online kereskedelembe”) még lebegtet, jelzi, hogy ugyan semmi sem biztos, de „várható” (lásd ad fontes Kis Gergely originál lavinaindítóját) a magyar antré. A folytatás viszont már magabiztosabb a Hőnyi Gyula által jegyzett szövegben:

„Két fejlemény tűnik biztosnak a jövő évi online kiskereskedelemmel kapcsolatban Magyarországon. Az egyik, hogy az Amazon.com 2013-tól Magyarországot és Romániát is ellátja a szlovák disztribúciós központjából, a másik, hogy a Tesco...”

Az általunk vizsgált fejleménnyel (jön az Amazon) kapcsolatban (tény)állítás mindössze ennyi szerepel a cikkben. Mitől „tűnik biztosnak”? Nem tudni. Forrás? Az nincs. Van egyáltalán szlovák disztribúciós központ? Fene tudja, de ha a többiek tényként kezelik, akkor biztos. (A szlovák raktár létezésével kapcsolatos kételyekről lásd a korábbi posztomat.)

Ez a sztori a megalapozatlan hírek terjedésének – hogy csinos képzavarral éljünk – állatorvosi lova. Láthatóan a Napi újságírójának semmiféle primer információja nincs arról, amiről ír, csak összegzi a hazai sajtóban eddig megjelent információkat. A probléma az, hogy a megfogalmazással és a források teljes mellőzésével közben gyakorlatilag tényként legitimálja azokat. Innen a következő lépés a teljes bizonyosság lesz úgy, hogy a közbeeső stációkon senki nem vette a fáradságot, hogy ellenőrizze az adatokat, melyekre épít.

Amúgy a szöveg utal arra, hogy esetleg a szerző (vagy inkább az általa felhasznált, de nem hivatkozott forrás) próbált érdeklődni az érintetteknél, de azok „semmilyen részletet nem árultak el” a terveikről. Ez azonban csak a Tescóra és a Media Marktra vonatkozik, az Amazon esetében ilyen kört nem futottak az újságírók. (Ezek amúgy a kiegyensúlyozott tájékoztatás szempontjából valóban kötelező, ám teljesen fölösleges körök: egyetlen multi sem nyilatkozik előzetesen stratégiai tervekről.)

A híranyag további része a megszokott, a VG és a Pénzcentrum szövegeiben is alkalmazott recept szerint a hazai online kiskereskedelem rövid helyzetjelentésével, majd egy szakértő megszólaltatásával folytatódik (zárul). Utóbbit szintén a nagy nemzetközi riválisok belépéséről kérdezi a szerző, amivel megint csak legitimitást kölcsönöz az első bekezdésben előadott, nem alátámasztott állításnak.

Mottó:
– Min gondolkodsz, amazon?
– Emezen.

Az idei karácsonyelő egyik nagy hazai és informatikai vonatkozású híre, hogy „immár gyakorlatilag biztosan” Magyarországon is elindítja áruházát a világ legnagyobb internetes kiskereskedelmi lánca, az Amazon.com. Vizsgáljuk meg ezt a történetet, és próbáljuk felkutatni (az interneten) a releváns tényeket! A bombahírnek – melynek kapcsán igazi webshop-apokalipszist vizionáltak a lapok – két forrása van: a Világgazdaság november 28-án publikált híradása, a másik pedig a Pénzcentrum december 1-jei híre.

1. forrás

A VG anyaga („Jövőre online bolttal jöhet a Tesco, az Amazon és a Media Markt” cím alatt) alapvetően az amerikai karácsonyi vásárlási őrület kezdetét jelző feketepénteki forgalmi rekordról szól, és arról, hogy milyen szépen nő az USA-ban az online értékesítés részaránya a kiskereskedelemben. A szerző, Jandó Zoltán az amerikai számadatok összefoglalását követően – nagyon helyesen – hazai vonatkozással folytatja: megkérdezte (amint írja) a GKIeNET ügyvezető igazgatóját, Kis Gergelyt a magyarországi párhuzamokról. Egy gyors online fact check megmutatja, hogy itt nem stimmel minden: 1) a piackutató-elemző céget néhány hónapja eNET Kft.-nek hívják; 2) Kis ennek nem ügyvezető igazgatója, hanem tagja (partnere). Ezek a fő mondanivaló szempontjából nem fajsúlyos, de azért érdekes tévedések.

Kis felidézi, hogy – noha a nagyságrendek nyilván nem – a trendek itthon is hasonlóak, majd jön a kulcsmondat, amit címként gondolt érdemesnek kiemelni a szerző: „A szakértő elmondta: a 2013-as esztendő kifejezettem érdekes lehet az online kiskereskedelmi szektorban, várhatóan ugyanis piacra lép a Tesco, az Amazon és a Media Markt is.”

Ebből született a HWSW című informatikai lap híre „E-kereskedők rémálma lehet a magyar Amazon” címmel. Ebben már az a magabiztos állítás szerepel, hogy „immár gyakorlatilag biztossá vált, hogy […] az Amazon is elindítja magyarországi részlegét”. A szerző, Koi Tamás tehát egy fokkal közelebb lép a bizonyossághoz, mint forrása. Becsületére legyen mondva azonban, hogy nem csupán a VG hírére támaszkodott ebben: maga is megkereste Kis Gergelyt, aki további információkat is elárult neki az Amazon regionális terjeszkedéséről. E szerint még az idén elindul a cseh, szlovák és lengyel online áruház, ezt követően jön majd „gyakorlatilag biztosan” a magyar bolt. A hírben a küszöbön álló expanzió alátámasztására előkerül az az információ, hogy „a cég Pozsony mellett építi ki régiós raktárát”. Ez egy lényeges bizonyíték, mely a Pénzcentrum híre ugyanígy tényként említ.